Az év vadvirága: a hóvirág
Az "Év vadvirága" szavazást idén hetedik alkalommal hirdették meg; a címért egy közismert, egy kevésbé ismert és egy újra próbálkozó növény indulhatott: a hóvirág, a mocsári gólyahír és a turbánliliom. Egyáltalán nem meglepő módon a hóvirág került ki győztesként.
 |
A hóvirágot (Galanthus nivalis) senkinek sem kell bemutatni. Üde erdők növénye. Hazánk hegy- és dombvidékein sokfelé megtalálható, az Alföldön viszont igen ritka. A hóolvadással, illetve az első tavaszi napokkal virágzik már februártól, és virágzása a hegyekben májusig elhúzódhat. Mint a tavasz egyik első virágát, előszeretettel szedik csokrokba, és különösen Nőnap környékén árulják (árulták) is. Hazánkban 2005 óta védelem alatt áll, így hagymáinak és virágainak gyűjtése is tilos. |
|
A hóvirág az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége; élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. 20 vad fajuk ismert, melyek a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át, a Kaszpi-tóig, illetve a Közel-Keletig találhatók meg. Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban él és októberben virágzik. Magyarországon négy fajjal találkozhatunk, a kertekben ültetett pompás, redőslevelű, és levantei hóvirággal, valamint az őshonos kikeleti hóvirággal. |
 |
 |
A növény földalatti raktározó szerve az 1-2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két levél hajt ki - fajtól függően - az ősz, vagy a tél végén. A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hordoz. A virág jellegzetessége a három, nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben "szirom") és az ugyancsak három, kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat, vagy rajzolatokat viselnek. |
|
A kultúrába vett, mintegy 6-7 hóvirágfaj változatai botanikus kertekbe, illetve a hóvirágkedvelők gyűjteményes kertjeibe kerültek, ahol közel 300 féle formát, köztük több természetes, illetve kerti hibridet is számon tartanak. |
 |