Fűszer-és gyógynövények betakarítása, szárítása

Könnyen termeszthető fűszernövények például a: bazsalikom (egynyári, vízigényes), a borsika (csombor), a kakukkfű, a menta (a belőle készült tea és szörp is nagyon finom), a rozmaring (fagyérzékeny), a tárkony, és a zsálya.

Molyűző, rovarriasztó hatású illatos gyógynövények: levendula (szörpként, teaként, ételekben is nagyon finom!), cipruska, rozmaring, őszi margitvirág.

A gyógyhatásukért gyűjtött növények bemutatása túlmutat ezen cikk keretein, mégis fontosnak tartom megemlíteni, hogy gyűjtésük során legyünk nagyon óvatosak: csak olyan növényt szedjünk, amit biztosan ismerünk, mert fogyasztásuk esetén a tévedés következménye akár súlyos mérgezés is lehet!

Az sem mindegy, hogy az adott növénynek mely részét használjuk fel (pl. a kérge lehet gyógyhatású, míg a bogyója mérgező… stb.)

Forgalmas út mellől, műtrágyázott szántóföldről, sínek mellől, szennyezett ipartelepek környékéről semmiképp ne gyűjtsünk növényeket!

Kertünkben is ügyeljünk, hogy permetszer, műtrágya  ne érje fűszer- és gyógynövényeinket!

BETAKARÍTÁS:

A gyógy- és fűszernövények levelét virágzásuk előtt vagy kezdetén, egy száraz, napos reggelen érdemes betakarítani, mert ekkor a legkoncentráltabb az illóolajtartalmuk, illetve illat- és íztartalmuk is ekkor a legmagasabb.

Csak az egészséges, hibátlan, féregmentes leveleket, illetve fiatal, zsenge szárakat szedjük.

A leveleket ne mossuk meg, legfeljebb óvatos dörzsöléssel távolítsuk el a szennyeződéseket, ha szükséges.

A virágok begyűjtését teljes nyílásukban, de jóval a szirmok lehullása előtt végezzük.

A levendulát csokrokhoz bimbós állapotban, illatosításra teljes nyílásakor vagy még később szedhetjük.

A körömvirágszirmokat kocsány nélkül érdemes szárítani (utólag jóval időigényesebb és macerásabb a kicsipkedése).

SZÁRÍTÁS:
A friss virágokat, leveles ágakat csokrokba kötve, fejjel lefelé akasszuk fel egy jól szellőző, meleg (legfeljebb 40 fokos), fényvédett, pormentes helyen. Tartsuk távol a közvetlen napfénytől, hogy megőrizzék hatóanyagtartalmukat és élénk színüket. Érdemes a csokrokat barna papírba csomagolva felakasztani, így a portól is megóvjuk őket.

Ha nem csokorban szárítjuk, a virágokat (pl. rózsaszirom) rácson vagy fakeretre kifeszített hálón, tüllön vékony rétegben szétterítve, időnként óvatosan átforgatva szárítsuk, mert magas nedvességtartalmuk miatt könnyen befülledhetnek, megpenészedhetnek.

TÁROLÁS:

Amikor növényeink már teljesen szárazak, távolítsuk el a kívánt részt a szárukból, szükség szerint morzsoljuk le és tegyük jól záródó kartondobozokba vagy sötét színű üvegekbe.

Száraz, sötét, hűvös helyen tároljuk felhasználásig (lehetőleg egy évnél ne tovább). Az üvegekre írjuk rá tartalmukat és a dátumot. A "lejárt" és megmaradt növényekből kellemes gyógyfürdő készülhet, kár lenne kidobni őket.

(A bádog- vagy alumíniumedények nem alkalmasak szárított növények tárolására! A műanyag edényekkel is reakcióba léphetnek bizonyos illóolajok.)

Ha az üveg belsejében párásodást tapasztalunk, vegyük ki és szárítsuk tovább a növényeket, különben megpenészednek.

Saját tapasztalataim alapján a szárított rózsaszirmot és körömvirágot különösen kedvelik az élelmiszermolyok, hathatós ellenszerüket még nem sikerült megtalálnom, jelenleg tesztelem a különböző bio molycsapdákat...

Ez az írás csak egy kis ízelítő, bevezető a fűszer- és gyógynövények izgalmas világába, akinek sikerült felkeltenem a figyelmét, a termesztést és a felhasználást illetően is gazdag szakirodalomban mélyedhet el.