Itt a farsang, áll a bál!
Éppen csak kihevertük a karácsonyi és szilveszteri lakomázás, ünneplés fáradalmait, máris itt van a vízkereszt, kezdődik a báli szezon. A hagyományok szerint a mulatságok végén a telet is elűzzük, virágvasárnapon pedig már a tavasz közeledtét ünnepeljük. A katolikus egyházi kalendárium szerint a farsang ünnepe vízkereszt és hamvazószerda közé esik, melyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása.
|
Vízkereszt napja mindig január 6-a. A bibliai hagyomány szerint a pap ekkor szenteli meg a tömjént és a vizet, melyet azután a kereszteléshez is használnak – innen ered a nap neve is. Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. nap, mely 2017-ben március 1. A hagyomány szerint a hamvazószerdát megelőző nap – húshagyó kedd – a farsang utolsó napja, amikor még gátlástalanul lehet lakomázni, mivel azután kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak. |
 |
 |
A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot " farsang farkának " is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” - mondták még jó ötven éve is az idősebb emberek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. Régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeznek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap. |
| A népi kalendáriumban különleges nap a hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket: ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök. Néhány éve – nagy sikerrel – a hazai éttermek újraélesztették ezt a hagyományt, és jelentős kedvezményekkel várják a vendégeket. |
 |
 |
A farsang és az azt követő böjti időszak a tél végére is utal. Ennyiben a téli ünnepkör része, de már előre, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. Innen adódnak a határnapjai: Gergely-nap, virágvasárnap. Eleve egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket. A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódott a barkaszentelés, a "Bújj-bújj, zöld ág" játék, de sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút e napon a hosszú téltől. |
|
Hazánkban az egyik legjellegzetesebb, évszázados hagyományokat őrző farsangi mulatság a mohácsi busójárás. Időpontja keresztény egyházi időponthoz kötődik, és minden évben a böjti időszak kezdete (húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, amely nap így értelemszerűen mindig csütörtökre esik. A kisfarsang legjellegzetesebb figurái a Jankelék, a "busónövendékek", fiatalok, akik maskarába öltözve járják a várost, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, olyakor lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében. |
 |
 |
Farsangvasárnapon tartják a "nagy vonulást" a gyülekezőhelyről (Kóló tér) indulva, tízezrek sorfala által övezve, át a városon a főtéri seregszemléig. A nagy felvonulást megelőzően már reggeltől kezdve folyamatosan járják a várost a busó csoportok. Az események egyik legkedveltebb pontja az esti máglyagyújtás, amikor a főtér közepén egy hatalmas, ház méretű máglyát gyújtanak meg. A busókkal összefogódzkodott vendégek, farsangolók tűz körüli tánca a nagyszínpadról szóló zene, a kóló és az időnként a tér sarkában eldördülő török korabeli mozsárágyúk hangjával minden résztvevő garantáltan életre szóló élményt szerez.
Az eredeti cikket itt olvashatjátok. |