Uj hold, fényes nap, bocsáss kapun átul

A régiek gondosan számon tartották az „esztendők forgását”. Többféleképpen is. Tudunk tavasz és őszi újévről, bizonyos kultúrákban nyár végén, másutt tél közepén volt az év vége. De egyvalamiben ezek az „időszámítások” megegyeztek: a természet, a kozmosz áradó-apadó, elmúló-visszatérő erőit, jelenségeit, azaz a természeti idő ritmusát vették alapul.

 

Ma, a mi kultúránkban december 31-e az év vége, január 1-je – Kiskarácsony – Újév napja. Tudjuk, hogy 

Éjvirág - az újjászülető fény virágadecember 25-e, Jézus születése napja szándékosan került a téli napforduló után néhány nappal. Ekkor válik nyilvánvalóvá ugyanis, hogy a legrövidebb nappal, azaz a Nap legyőzetése elmúlt. A világosság növekedésnek indult, akárcsak az újszülött gyermek. Nem véletlen az sem, hogy a tavaszi napéjegyenlőségtől kezdve számítjuk a Húsvétot: A tavaszi napéjegyenlőséget követő újholdra – mind a természet, mind Nap, mind a Hold, tehát „mind e világ” megújul! – következő vasárnap a Feltámadás vasárnapja. Ezen az Éjvirág medálon is jól láthatjuk az Újhold és a téli napforduló feketéjéből elővillanó piros-fehér (a feltámadás, az újjászületés színei!) Napot. [bmgabriella:] Éjvirág

 

 

 

Az egyházi év kezdete azonban nem a Karácsony és nem is a Húsvét, bár ősi kultúrákban találhatunk úgy a téli Rusztikus gyűrű - elválasztás és összetartozásmint a tavaszi jeles Nap-dátumhoz kötődő Újévet. A szakrális év Adventtel kezdődik – s ennek megfelelően Advent 1. vasárnapja előtt egy héttel, Krisztus király vasárnapjával fejeződik be, idén ezek a dátumok november 24-ére és december 1-jére esnek. Az év vége és eleje között egy érdekes köztes időszak áll. Egyszerre rés, szakadás az év folyamatán és dísz, ékesség az év gyűrűjén, mégpedig „saját anyagából”, önmagát képezve le. Ennek képe ez a rusztikus rézgyűrű négyes osztású csiga-díszével, egyszerre látszó elválasztottságával és folytonosságával.

[bmgabriella:] Rusztikus gyűrű

 

 

 

 

Az Advent ugyanis maga az Év. Négy hete – vasárnapja – a négy évszak, vagy a négy Nap-nap. Egy kicsiny Barna-sárga asztalterítő - a gyertyák és a szarvasoknégyosztatú kör a nagyobb körön belül. Adventben nemcsak a koszorú és a négy gyertya emlékeztet bennünket a teljes év körforgására, de ez a keresztszemes technikájából következően négyes-ritmus mintájú gyönyörű ünnepi asztalterítő is, amelyen nemcsak a gyertyákat, de a téli napforduló jeles állatát, a csillagos homlokú (csuda)szarvast is megláthatjuk, adventi időben kivételesen szemből, mert most ő is pihen, s nem futtában, hátratekintve, mint egyébkor. Gondoljunk Bartók Béla Cantata profanájára, amelynek nemcsak szövege de egész spiritualitása is az ősi napfordulós énekek román maradványaiból, a kolindákból származik. (A kolinda pedig a latin calenda = fordulónap, középnap származéka).

[Molma:] Barna-sárga asztalterítő

 

 

Egy másik megfogalmazása az év teljességének és négy kisebb részre osztásának ennek a tökvirágos Tökvirágos kunsági terítő - a kivirágzó négyes osztáskunsági terítőnek a mintája. A Kárpát-medencében ugyanannak a díszítőművészeti hagyománynak több párhuzamos nyelvjárása van. Itt egy hosszabb, futó jellegű terítő végének a díszítését látjuk. Ez a hímzés nem akarja betölteni az egész teret, mint a keresztszemes. Lám, egy az előzőtől merőben különböző anyag és öltéstechnika a jelentés gyökerében mégis mennyire azonos eredményre vezet: egyik szebb, mint a másik.

[zsofibazar:] Tökvirágos kunsági terítő

 

 

 

 

 

 

Az Advent maga a Várakozás. Az idők teljességére való felkészülés, és mint ilyen, minden évben, minden Adventi koszorú - illatos mézeskalácsbólcsaládban, minden téli estén ugyanúgy gyakorolható. Az adventi gyertyagyújtást már sokan magyarázták így és úgy. Lényege nyilván a fény növekedésére való várakozás. A gyertyákkal ékes adventi koszorú elsősorban asztaldísz. Lássunk egy ízes-illatos példát: Adventi gyertyatartó mézeskalácsból. A négy szívből formált gyertyatartó méltó dísze az asztalnak.

[maco:] Adventi koszorú 2.

 

 

 

 

 

 

 

Csakúgy, mint a következő kovácsoltvas gyertyatartó. Hagyományos színű gyertyákkal felékesítve, téli Adventi koszorú, kovácsoltvas gyetyatartónövényekkel (magyal, fenyő, fagyöngy, toboz, dió stb.) díszítve központi dísze lesz a nappalinak vagy az étkezőnek. Az Advent egyszerre bűnbánati idő és a készülődés öröme. Egyik a másik nélkül nem növekszik, hanem kisebbedik. Ezért vannak lila és rózsaszín gyertyák a tartóban. A harmadik adventi vasárnap neve kezdőénekének első szaváról Gaudete (=Örvendjetek) vasárnap és liturgikus színe lila helyett rózsaszín. Érdemes összevetni ezt a lila-lila-rózsaszín-lila ritmust az új stílusú magyar népdalok oly gyakori AABA sorszerkezetével, hogy lássuk, nem önkényről, hanem jólesően természetes ritmusról van szó.

[sanyikovacs:] Adventi koszorú, kovácsoltvas gyertyatartó

 

 

A négyes osztású virág-világ kétszereződik néha, de ez már nem lep meg bennünket. A feltámadás ősi Hímzett párnahuzat - idő-képszíneiben – vörös és fehér – ragyogó erdélyi írásos párna motívuma is ilyen kétszer négyes virágminta: a keretbe foglalt négy-négy tulipán belseje megismétli a keret X-ekből álló motívumát, ami annyit tesz, hogy egyszerre jelzi ugyanannak a dolognak kis- és nagyléptékű (külső – jelzett és belső – jelölő) változatát. A négyhetes Adventet és a négy évszakos Évet. Azonfelül a tulipánok – a négy vasárnap – közeit hatszirmú kisebb virágok – a hétköznapok – töltik ki. Tökéletes idő-kép.

[KagiK:] Hímzett párnahuzat

 

 

 

 

Az év végének kedvelt, regösénekekben, kolindákban, kántában, népmesében előforduló motívuma az Életfás kalotaszegi pálinkás kupicák - az életadó nedűhözéletfa. Ilyenkor, a legrövidebb nappalok idején a Nap sokat tartózkodik északon, azaz a látóhatár alatt, míg nyugatról keletre jut. Az észak pedig a Világfa, vagy Életfa égtája, helye. Innen, a Fa tetejéről tekint le a Teremtő a világra a régi magyar és azzal rokon mondák és mesék szerint. Lássunk itt most egy szép példát az életfa-motívum egy erdélyi változatának felhasználására, méghozzá a téli időben (is) jóleső koccintásokhoz való pálinkás pohárkák oldalán.

[nemestimea:] Életfás kalotaszegi pálinkás kupicák

 

 

 

 

Betlehemi báránykák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A karácsonyhoz és Betlehemhez (betlehemezéshez, karácsonyi köszöntéshez, kántáláshoz) kötődő összes népszokásunk megemlíti – Lukács evangéliumának 2. fejezete alapján – a Születést hirdető angyalokat és az azt hallgató pásztorokat. Mi sem lehetne szebb dísze a karácsonyfának, asztali betlehemnek, mint néhány gyapjas bárányka és aranyhajú angyal. [keramiko:] báránykák, angyalok

Betlehemi angyalok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden kedves olvasónak, alkotónak, vásárlónak, a Meska minden munkatársának és látogatójának eredményes, szép adventi készülődést kívánok sok szeretettel – még az Újhold és a fényes Nap kapuján innenről, a hagyományos óévből. 

 

A felhasznált képek a következő alkotók boltjaiból valók:

bmgabriella, KagiK, keramiko, maco, Molma, nemestimea, sanyikovacs, zsofibazar