Az ’50-es és ’60-as években egyre nagyobb érdeklődés támadt az Egyesült Államokban a japán kerámia művészet iránt. Számos amerikai keramikus tanult és dolgozott Japánban és ismerkedtek meg a különböző égetési technikákkal. Mivel a hagyományos raku égetést lehetetlen megvalósítani, létrejött egy látványosabb, gyorsabb és színesebb fajtája, az un amerikai raku, mely elterjedt az Egyesült Államokban és Európában is. Az elv tulajdonképpen ugyanaz: az edényeket még forrón eltávolítjuk a kemencéből és fűrészporba, papírba, földbe stb. helyezzük, ahol redukció, azaz oxigén megvonás történik. Az itt látható füstölőtartónak visszafogottabbak a színei, mert próbáltam tartani magam a japán elvekhez. Kimondottan japán füstölőkhöz készült, ahogy a fotókon is látni. Az itt látható darab kör alakú. A repedezések a máznak a repedései, az égetési technika sajátossága: ez adja a darab eleganciáját. Mérete: átmérője 14,5 cm.