SZÍNEZŐ 32 oldal A4 Balladák üzenete a legkisebbeknek- Boncina-Székely Szidónia Betyárballada címmel jelent meg Vargyas Ildikó gyergyóalfalvi képzőművész legújabb munkája: az általa rajzolt Betyárkártya és az azonos című, grafikákkal díszített, Kürtössy Péter által írt tanulmánykötet méltó folytatása. A tizenkét betyár alakjához társított, a történelmi Magyarország különböző területeit elénk varázsoló ballada, a kirajzolódó magyar motívumkincs által ajándék és örömforrás lehet a gyermekeknek. Oktatói munkája mellett, a karantén időszakában fejezte be legújabb munkáját Vargyas Ildi­kó: a Betyárballada észrevétlenül vezeti be a gyermekeket a magyar történelem fejezeteibe, a néphagyomány és motívumkincs élményeket és értékeket rejtő világába. Tavaly nyáron merült fel a gondolat, hogy jó lenne létrehozni a Betyárkártya folytatását úgy, hogy mégis egy teljesen új világot mutasson a gyermekek számára. Miután a kártyajátékból nagyon sokat rendeltek cserkészcsapatok és más közösségek, adott volt az ötlet, hogy a kisebb gyermekek számára is készítsek valamit, ami mégis több egy sima színezőnél – beszél az ötlet megszületéséről a képzőművész. A kártyán és a színezőn egyaránt tizenkét betyár alakjával találkozunk: a hozzájuk társított balladák azt erősítik meg bennünk, hogy ezek a figurák fontosak a magyar nép kultúrájában. Ők a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdő, de a magyar virtust kifejező férfialakok, akik egy kicsit népmeséink királyfiját, szegénylegényét rajzolják elénk, aki néha nehéz helyzetbe keveredik, de az erkölcs útján haladva mindig a legjobbat hozza ki egy-egy problémából. A szimbólumként használt alakokhoz társított balladák kiválogatásával közel fél évet töltött a képzőművész. – A balladák keresése során meglepődtem, amikor azzal szembesültem, hogy a történelmi Magyarország minden szegletébe eljutott a betyárok híre és ugyanannak a balladának a változatai, mint az elszórt magvak, mindenhol megjelentek. Választottam Rózsa Sándor-balladát Székelyföldről, és a kifestőskönyvet két délvidéki balladával zártam, amelyeket eredeti formájukban használtam, éppen azért, hogy ismertessem a gyermekeket az ott élők nyelvezetével, a régies kifejezésekkel – ismerteti alkotását Vargyas Ildikó. Mennyire érdekelheti a huszonegyedik század gyermekét a történelem ezen szelete, hogyan lehet közel hozni hozzájuk, megszerettetni velük – a kérdésre Vargyas Ildikó pontos és egyértelmű választ ad: felnőttként felelősségünk, hogy meséljünk a régi időkről úgy, hogy azt a gyermekek a magukénak érezzék. Tizenhárom éve oktatok rajz- és kézműves tanárként, és az a tapasztalatom, hogy kevés gyermek és fiatal utasítja el ezt a világot: ha megismertetjük velük, ha úgy meséljük el, hogy megértsék és a magukénak érezzék, nagyon fogják szeretni. Nyilván, most nehezebb, mint azokban az időkben, amikor több generáció élt együtt, mert akkor a gyermekek főként nagyszüleik révén biztosan találkoztak betyárokról szóló történetekkel, amelyekben mindig világos volt, mi a jó és mi a rossz. Most kicsit nehezebb dolgunk van, de eléjük kell varázsoljuk a múltat, amelyből építkezhetnek – mondja a szerző. A színező ajánlóját Harangozó Imre néprajzkutató írta; az alkotást a járványügyi korlátozások miatt még nem sikerült bemutatni a nagyközönségnek. A közeljövőben Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Budapesten a néptáncosok kellékboltjában lesz megvásárolható. Remélem, sokan tudnak majd erőt meríteni ebből az alkotásból, megtapasztalni, hogy minden kelepcéből van kiút, hiszen a betyárok élete is ezt mutatja: hátha ez segít a továbblépésben időset-fiatalt – ajánlja az alkotást a szerző.