A keresztet a palóc hímzés mintakincs ihlette. A fehér agyagot száradás és égetés után kerámiamázakkal festettem, majd újra kiégettem. A Palócföld Magyarország északi részén terül el, a Mátrától és a Bükktõl északra fekvõ terület: a Felföld valamint a Mátra vidéke. 1920-ban, Magyarország szétdarabolásakor a Palócföld egy része is mai határainkon kívülre került, a mai Szlovákia része lett. A palóc õsi, hunféle nép, nem tudjuk pontosan meghatározni, mikor kerültek a Kárpát-medencébe. Egyes történészek azt mondják, hogy a Felföldön élõ õslakosság és a török eredetû kabar nép keveredésébõl jött létre a palóc nép. Lehet, hogy Árpád hadához csatlakozva jöttek be hazánkba. Mások szerint a kunok egyik ága a palóc. Akárhogy van is, a palócok igaz magyar emberek, õsi magyar hagyományuk, szokásaik is ezt támasztják alá, ezt tarthatjuk a leginkább hitelesnek. A palóc emberek nagy része ma is tiszteli magyar hagyományunkat, figyelembe veszi a jeles napokat, a szerint vet, arat, éli napjait. Igen hívõ, a Jóistenben bízó nép, vallása katolikus. A palócok, õsi hitünket követve igen tisztelik Boldogasszonyunkat. Sok helyen „öltöztetik” Mária szobrát: amilyen ünnep közeledik, annak megfelelõ ruhába bújtatják a kis Mária-szobrokat, amelyeknek a faluban meghatározott helye van. Az ilyen szobrocskákat „öltöztetõ Máriácskának” nevezik. Ha Palócföldön jársz, látogass el Hollókõbe, s ne feledkezz el beszélgetniegy-egy öreg nénivel. Akkor majd megtapasztalod, mit jelent az, hogy a palóc igen jólelkû nép. [rejtett információ] Ajánlom szeretettel! Technika: szobrászat, kerámia Méret: 14 x 19 cm